Tévhitek és városi mítoszok a passzívházakról

Urban_Legend

Amint már a korábbi bejegyzésekben is említettem annak ellenére hogy a passzívház standard több mint 20 éve létezik, tudományosan bizonyított tényeken alapszik és csak Európában több mint 42 000 felépített passzív épület  gyakorlatilag is alátámasztotta ezeket, a passzívházakat számos tévhit és városi mítosz övezi. Ezen tévhitekről készített nekünk egy összeállítást a magyarországi származású német mérnöknő és passzívház minősítő Sariri-Baffia Enikő, a Darmstadt-i Passzívház Intézet egyik munkatársa.

Continue reading

Nyilvános konzultáción a tömbházak hőszigeteléséről szóló kiírás pályázati útmutatója

download

A Regionális Operatív Program Irányító Hatósága konzultációra bocsájtotta a 1.2-es beavatkozási terület pályázati útmutatóját – mely olyan beruházásokat céloz meg, amely a tömbházak energiahatékonyságának növeléséhez járul hozzá (az útmutató ide kattintva érhető el). Ennek érdekében az Irányító Hatóság szeptember 9-ig bármilyen megjegyzést, hozzászólást szívesen vár az info@mdrt.ro címre.

A program összköltségvetése 182,4 millió euró, mely a nyolc fejlesztési régió között egyenletesen oszlik meg: így minden fejlesztési régiónak 22,8 millió euró áll majd a rendelkezésére. A program finanszírozásának 60%- át a Regionális Fejlesztési Alapból és állami költségvetésből finanszírozzák, a fennmaradó 40% pedig a lakóközösségek és az önkormányzatok között a következőképpen oszlik meg:

  • 30% az önkormányzat és 10% a lakóközösségek hozzájárulásának aránya abban az esetben, ha az ott lakó családok, több mint 50%-nak az egy főre eső családi nettó jövedelme kisebb mint 150 euró;
  • 20% az önkormányzat és ugyancsak 20% a lakóközösségek hozzájárulásának aránya abban az esetben, ha az ott lakó családok, több mint 50%-nak az egy főre eső családi nettó jövedelme kisebb mint 350 euró;
  • 10% önkormányzat és 30% a lakóközösségek hozzájárulásának aránya abban az esetben, ha az ott lakó családok, több mint 50%-nak az egy főre eső családi nettó jövedelme kisebb mint 500 euró.

Continue reading

Németújvár, a fenntartható város

ff071_1_large_450

Németújvár (Güssing) egy dél-burgenlandi kisváros, mely nem csupán középkori váráról híres, hanem egy igazi ökováros, amely az energiaszükségletének nagy részét megújuló energiaforrásokból fedezi.

Németújvár egy rendkívül jó példaképe lehet Kelet-Európának, vagy talán az egész Európának, arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet egy elmaradott régiót, várost energiahetékonysággal és megújuló erőforrásokkal fejleszteni. Continue reading

Koppenhága lehet a világ első széndioxid-mentes fővárosa

174700

Zöld átalakuláson megy át az 1,2 millió lakosú dán főváros, a helyi hatóságok terve szerint 2025-re Koppenhágát a világ első széndioxid-mentes nagyvárosává teszik. A város energiaellátását úgy szervezik át, hogy az igények zömét szélből, biomasszából és bioüzemanyagokból biztosítják. Az intézkedés lehetővé teszi majd, hogy a város 2,5 millió tonnával csökkentse éves szén-dioxid-kibocsátását, és a zöldenergia-ipar a főváros növekedésének motorja legyen.

Koppenhága három évvel előbb elérte azt a korábban meghirdetett középtávú célját, hogy 2015-ig a szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szint 20 százalékára csökkentse. A város vezetői szerint a második cél elérése viszont már elég nehéz lesz és kemény döntéseket foglal magában. Continue reading

Épületenergetikai Passzívháztervező szakmérnök képzés

egyetem

2010.novemberében  fogalmazódott  meg  a  gondolat,  hogy  hazánkban  az  állami oktatás   szintjére   kellene   emelni   az   energiahatékony   épületekkel   kapcsolatos képzést.

A gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán Barótfi István professzor (Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék) felvállalta a feladatot, hogy az oktatási rendszer jogi és szabályozási útvesztőjében kijárja az akkreditációt, azaz bejegyzésre került a szakmérnök oktatás rendszerében a fenti címen a képzés 2011 első negyedévében.

A darmstadti Passivhaus Institut által összeállított 1.200 oldalas eredeti oktatási anyag magyar nyelvű változata 9 kötetben ekkor már rendelkezésre állt, és a PHPP programcsomag szintén magyar nyelvű változatával együtt a jelentkező hallgatók rendelkezésére bocsátottuk.

2011.szeptember 9.-én 21 hallgató kezdte meg a tanulmányait ezen a szakmérnök kurzuson.

Continue reading

Miért is érdemes passzívházat építeni?

kategoriak

Az utóbbi időben, a sajtóban csak arról olvasunk, hogy július 1-vel 5%-kal nő a földgáz ára, április 15-től 15%-kal az áram, holnaptól 2 banival drágul az üzemanyag, stb. De mennyivel is nőtt az energiahordozók ára az elmúlt pár év alatt? És amennyiben 2018-ig ténylegliberalizálják az energiapiacot, meddig fognak az árak növekedni?

Egy romániai hírportál szerit az utóbbi 21 évben a földgáz ára 12.495-szörösére növekedett, az elektromos áram pedig 6853-szor kerül többe, miközben az átlagos árszínvonal 3754-szeresen növekedett. Ezen hatalmas árnövekedésben számos makrogazdasági tényező is közrejátszott. Ezen adatokból is látható, hogy az energiahordozók ára az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben növekedett.

Continue reading

“The Olympic Village” könyv Európa legmodernebb passzív lakóépület együtteséről

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az ausztriai Innsbruck központjában egy lenyűgöző épületegyüttes áll . Az “olimpiai falu” a legnagyobb passzív lakóépület együttes Európában. Ez a könyv erről a haladó szellemiségü épületegyüttesről szól, mely az első, 2012 januárjában megrendezett téli Ifjusági olimpiai játékok résztvevőinek nyújtott átmeneti szállást.

444 lakrész várja a az új lakókat Innsbruck városában – ez a könyv ezen passzív lakások általános jellemzőiről, a jövő épületeiről szól.

Passzívházszakértők az egész Európából kíváncsian követték az épületek megvalósítását.  Az építkezés során  egy nemzetközi bizottság is megérkezett, hogy közelebbről szemügyre vegye az épületeket. Continue reading

A passzív épületekről röviden

feketerigo

Az emberek az első passzív épület megépülése után 20 évvel is idegenkednek ezen épületektől főként a számos városi mítosz és szakzsargon elterjedésének hatására, melyek főként a laikusokat, de sokszor a szakembereket is gondolkodóba ejtik, annak ellenére, hogy már számos mérés és 20 éves tapasztalat bizonyítja a passzív épületek jótékony hatását, nem csak a környezetre, hanem pénztárcánkra és egészségünkre is.  A passzív építkezés nem űrtechnológia és nem is egy építészeti stílus, csak egy energiahatékonysági standard, melyhez napjainkban az információk, a tapasztalat, az építőanyagok és építőelemek mindenki rendelkezésére állnak, legyen az építőipari szakember vagy egyszerű laikus – nem kell a NASA-hoz fordulni segítségért, és minden építészeti stílusnak megfelel legyen az tradicionális, minimalista, modern vagy High-Tech, mindezek mellett az építőanyagokra vonatkozóan sincsenek korlátozások, azok is építhetnek passzívházat, akik szalmából akarnak építkezni és azok is, akik a legkorszerűbb anyagokat akarják használni épületeik megvalósításához. Continue reading

Az energiafogyasztás csökkentése az energiahatékonyság fokozásával (uniós javaslatok)

MIRŐL IS VAN SZÓ?

  • Jelenlegi becslések szerint az EU nem halad jó úton afelé, hogy a várható energiafogyasztást 2020-ra 20%-kal csökkentse.
  • Az Unió ezért a gazdaság egészére irányuló új intézkedések meghozatalával kívánja fokozni az energiahatékonyságot, hogy a fent említett célérték 2020-ra megvalósítható legyen.

Hogy Legyen Holnap Is!

green-globe-prev12523433595cErlM

A Zöld Nap Egyesület a tavalyi sikereket felismerve 2012-ben kibővített tartalommal kívánja folytatni esszé és mesepályázatát. A zöldek arra vállalkoznak, hogy felmérjék: vajon mit gondolnak a 15-25 év korosztály képviselői a klímaváltozás problémájáról és a lehetséges forgatókönyvekről. A környezetvédelem mindenki számára fontos, akit érdekel a saját, a gyermekei és az unokái egészsége és jövője, ezért a klímavédelem érdekében mindenkinek van lehetősége a cselekvésre.

Continue reading